Perpillanat 'dolgozom', ami kimerül annyiban, hogy online próbálok olaszul tanulni és várom, hogy ebédszünet legyen. Telefonálni utálok, túl awkward vagyok hozzá, de már az egész iroda kedvenc 'betelefonálójával' is beszéltem, és dögöljek meg, nem bírtam megállni, hogy ne legyek geci és ironikus. Amúgy ez egy nagyon jó munka, majd írok róla, mint a Shamelessről is, de előbb összeszedem minden lelki erőm, és legyűröm a negyedik évadot is.

update
Ebédszünetben kimentem Bencével eltölteni az időmet, amiből az lett, hogy beálltunk egy fa alá, és szarrá áztunk. Ja, ez tényleg így volt, bár igazából én csak magamról tudok nyilatkozni, de a hajam olyan volt, mintha frissen mostam volna, az imádott fecskés pólómat csuromvizesen hoztam haza (aminek van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy vizesen konkrétan olyan, mintha ki lenne keményítve, úgyhogy kissé merev volt rajtam.:D), az idő vasfoga és az én gyilkolásom által kifakult és megkopott burnt henna Vansem megint burnt henna árnyalatú lett (ja, mint a tehenekhez caplatásnál, de most jobban beázott.:D), a gatyám pedig combközépig leázott, és a helyzet súlyosságát súlyosbítandó, hogy az alja boka felett fel van hajtva, és kicsit még az is felázott.:D (még jó, hogy barna gatya volt rajtam, ezért full látványos volt az egész, pedig én annyira szeretem azt a gatyát, hogy múlt héten is abban bicikliztem az esőben) És hogy teljes legyen a katarzis, legfőbb értékvesztésnek elmondanám leírnám, hogy drágajó csudikék lakkom megadta magát, és az egyórás ázásnak köszönhetően azzal a lendülettel ledobta magát a körmeimről, hogy először átöltöztem.:D
Ja, mert kétszer öltöztem ám. Először azzal a lendülettel, hogy visszamentem 'dolgozni' (annyira szeretem, hogy mindenki ott gubbaszt annál az ellipszis asztalnál, ami mellett az én kis 'titkárnősöm' van (ami nem is az enyém, csak ideiglenesen odaraktak), az összes városgazdi ott kajál, ergo cirka tíz teljesen megrökönyödött és csodálkozó tag bámul rád, hogy mi a picsát csináltál), magamra kaptam az esőkabátom (jaigen, mert egyébként volt, de nem, kell a hóhérnak, annyira úgy sem fog esni, meg szereted te az esőt, Lillu, japersze, bazdmeg), aztán Dani megkönyörült rajtam, és azt mondta, hogy szerinte van egy tartalékpulcsija, úgyhogy búrtam egy hella quite rad szürke férfipulcsit (igen, megint), ami igaz, kicsit quite műszál, de a célnak megfelelt. Ja, és tök jól feltűrögettem az ujjait. El sem hiszitek, mennyire hiányzott, hogy valaminek feltűrjem az ujját. Mondjuk én tökre bírnám a telet, ha nem lenne hideg. Mondjuk akkor meg nem lehetne pulcsikat hordani, de legalább the whole year járhatnék a szívemcsücske Authenticeimben.
Visszatérve kicsit azért meg voltam ijedve, hogy én még itt a végén tényleg megfázok, pedig nekem aztán van immunrendszerem (lassan három éve nem tudok legális orvosi igazolással lógni a suliból, i mean when you are not kamubeteg), mert eléggé fáztam feketeözvegyezés (igen, már bent is tolom.:D, de szerintem a win7-es verzió ezer meg egy az xp-shez képest) meg olvasás közben, úgyhogy ha nem kellett volna felmásznom a titkárságra, szerintem korrektül végigremegtem volna a maradék háromnegyed órát.:D
Haza meg már szerintem tök morciba jöttem (pedig nem is voltam morci, de tuti annak tűntem), de akkor már felvettem az esőkabátom, és toltam a biciklit, közben meg azon gondolkoztam, hogy nem lehet-e egy nyolcas az első kerekében. Egyáltalán nem észrevehető, de az a retkes fék mindig súrlódik, nekem meg egyre erősebb a gyanúm. Szóval jöttem morciba meg ázott cipőben, az is eszembe jutott, hogy leveszem, de bármennyire is lassan három hete égtem, azért az új bőröm még mindig nem az igazi, én meg állandóan hipochonderkedek, hogy összeszedek vele valami geci baktériumot, és lerohad a lábam, mint Peetának a könyvben.:D (jó, nem lerohadt, de értjük)
Mondjuk az egész napom fénypontja azt hiszem, az volt, amikor végre felcaplattam a másodikra, anutám már az ajtóban várt, én meg már a lépcsőházban elkezdtem vetkőzni, elmagyaráztam a pulcsit meg a cipőm új színét, ő meg elkezdett szakadni.:D I mean tényleg szakadni, pedig ő aztán nem szokott ennyire nevetni. Nem egy savanyú ember meg semmi, néha még én is tudok neki tök vicceseket mondani, amivel tök jól elvan, de azért, na.:D Komolyan ezért már megérte.:D
Még annyit, hogy annyira megáztam, hogy még a melltartóm és a bugyim is vizes volt, utoljára talán még valamikor négy-öt évvel ezelőtt kapott el ez a retkes eső Balatonon, de már akkor is imádtam, és igazából most sem lett volna bajom vele, csak ne kellett volna utána visszamenni dolgozni.:D Amúgy még az is érzékelteti a dolgokat, hogy a szememről konkrétan a fél spirál lejött, a szemeim meg annyira vörösek voltak, mint amikor anno tavaly úszni kellett járni, és bármennyire is örököltem a klórosvíz-tűrőképességemet, egy óra után úgy néztem ki, mint aki betépett.:D Szóval ja, most is ez volt a helyzet. Nem is értem, miért nem rohangáltak el előlem az emberek.:D Vagy csak nem mertek, mert van fogalmuk arról, ki vagyok meg hogy Shamelesst nézek.
Amúgy nálunk beköszöntött a monszunidőszak, mondjuk ti nem tudom, hogy vagytok vele, de szerintem elkezdhetünk bárkát építeni vagy valami, mert szégyen és gyalázat elég gyalázat, ami itt folyik. Literally. Amúgy megnéztem a The Spectacular Now-t. Nem volt rossz, sőt, de én már The Disappearance of Eleanor Rigby-t akarok, és bőgni rajta, mint egy idióta, ahogy tettem azt az About Time alatt is.