Én sosem tudom, hol kezdjem:D First of all, tudnotok kell, hogy lassan három éve (jeez, tényleg három éve, mert anno tavaszi glamouron kezdtem:D) dolgozom kereskedelemben, fél éve pedig részmunkaidős vagyok a müllerben. (Nem, a három év alatt meg sem fordult a fejemben, hogy nem a müller, más munka meg hasonlók.) Valahol én ezt tényleg szeretem csinálni, szeretem, hogy kiélhetem az ocd-met pakolás közben, szeretek beépíteni (except for ajándékcsomagok, nesszeszerek meg egyéb szar, aminek nincs polci helye, csak gúla meg ilyenek), szeretem szépen összepakolni a göngyit másnap áruszállításra meg minden. Viszont egyre jobban megundorodom a fogyasztási szokásoktól, illetve hogy akciók vagy kuponos napok mit ki nem hoznak a vásárlókból. (Igen, tudom, túl sok Fight Clubot néztem meg olvastam, de nekem tényleg az a bibliám. Kábé.) Szóval néhány túlélési tippet adnék a népeknek, hogy mindenki nyugodt maradjon, én pedig ne kapjak a tizenötödik ugyanolyan kérdés után legalább négy agyvérzést egy nap alatt.

Van ebből még a raktárban? Nincs, bazdmeg!!négy!444 Ez az egyik ultimate instant agyvérzős kérdésem:DDD Nem kezdek el beszélni arról, hogy bármennyire is van nálam vagy nálunk egy liza, amivel rálövünk az adott cuccra, kiírja, hogy van belőle tizenhat, egyáltalan nem biztos, hogy megvan az a tizenkét másik darab valahol. Nem megyek bele, hogy ez miért lehet, én is rettenet mérges vagyok miatta, de sejthetitek, hogy mi sem kávézni meg cigizni fogunk fent a másodikon a három nap alatt, hanem folyamat árut töltünk. (Arról nem is beszélve, hogyha sejtem, hogy van abból a termékből rakiban és még lelki meg testi erőm is van, felmegyek, és előtúrom. De valamikor lövésem sincs, központi infókban meg már nem nagyon bízom, ilyenkor pedig azt mondom, hogy nincs. Ugyanitt néhány embernek megmutatnám, hogy mekkora dögökkel dolgozunk, mert miután láttak egy rendesen megpakolt dollit, szerintem nem várnák el, hogy egyedül szétkapjam:D) Ha valakinek meg nagyon fontos valami és minden áron olcsóbban akarja megvenni, inkább adjon le legalább másfél héttel előbb rendelést, az tuti ideér. Jaj, igen, és ezt a kérdést, légyszi, sehol máshol ne tegyétek fel, mert nincs annál rosszabb, mint végigtúrni egy egész raktárat vagy resting bitch face-szel közölni aznap a huszonharmadik emberrel, hogy tényleg nincs, aki utána besértődik és kijelenti, hogy ő egy ilyen felkészületlen üzletbe még egyszer nem jön vásárolni.

Nem tehetünk el motyókát. Kuponos napokra meg alatt nem lehet terméket félretenni. Értem én, hogy valaki nagyon szeretné megvenni mondjuk a double weart tizenkettő helyett tízért, de nem.

Olvassatok, légyszi. (Meg ha már itt tartunk, rendszerezzetek.) Melyik kupon mire való, hány terméket lehet vele vásárolni, mivel vonható össze, mivel nem, MELYIK ÜZLETBEN LEHET FELHASZNÁLNI (valamiért a dm kuponok felét nálam akarták tavaly beváltani:DD). Részetekről csak egy gyors csoportosítást igényel (mondjuk üzletek szerint összepattintani őket), másrészt mi is képben vagyunk, úgyis fogunk szólni, ha valami olcsóbb lenne, csak nem adtatok kupont. De én mindig örülök azoknak az embereknek, akik veszik ezt a fáradságot és rászánnak erre tíz percet otthon, nempedig fizetés közben vágják ki a kuponokat. Remélem, az átfut ilyenkor az agyatokon, hogy ez a többi vásárló masszív telibe szarása, visszaéltek az idejükkel, főleg azokéval, akik checktime-os rendszerben dolgoznak és megy a szünetük. Szóval ne legyetek lusták, ha már újságért el tudtatok menni, kivagdostatok mindent, a csoportosításra öt perc már tényleg nem sok idő. (Most gyorsan ellentmondok magamnak, mert elviekben van glamour app, viszont én sehol nem találtam az appstore-ban, pedig reményeim szerint ez masszívan megoldaná ezt a problémát. Meg az elpazarolt papírét is.)

Hozzatok szatyrot. Vagy pakoljatok az addig kapottakba. Nagyon szívesen adok szatyrot (igen, pénzbe kerül), nagyon szívesen be is pakolok (nálunk amúgy is be szoktunk), de még inkább megkönnyítenétek a dolgunkat, ha hoznátok saját kis szütyőkéket, én blokkolom a motyót, ti pakoltok, sokkal egyszerűbb mindkettőnknek. Meg aztán a környezetnek is. (Pedig én nem vagyok ilyen védd a fákat, egyél hódot típusú tag.)

Parfümös kérdést parfümöstől, drogériást drogériástól. Még mindig kurva egyszerű minket megkülönböztetni: parfümön lila mellény, fekete felső, drogon fehér ing. Örülök neki, hogy megutaztatjátok a shiseido krémeket, mert nem találtok lent senkit (?? :DDD nem is maradhat egyedül a parfüm, pls), de sajnos nem fogok tudni érdemben válaszolni. Vagy az a válasz nem fog tetszeni. Ugyanígy lent a lányok sem fogják tudni megmondani by heart, hogy pont abból a fajta kávékapszulából van-e nálunk, vegyétek a fáradtságot és gyertek fel.

A segítségekről. Nem arról beszélek, amikor megkérdezitek, mi merre van, mi meg megmutatjuk. Hanem amikor mondjuk hidratálóban kéritek ki a véleményünket. Én speciel a kémiai bőrápolásban hiszek: hámlasztás, fényvédő minden esetben, ha utcára mentek, savas ph-jú lemosók, aint no alcohol denat. Kábé ez a főirányvonal. Ezért sem fogok nektek natúr kencéket ajánlgatni, mert tele van minden szarral meg nem értek egyet az egész natúr marhasággal, de nem szólok meg senkit, ha neki ez a szív ügye. Szóval ha pont engem találtok meg ezekkel a kérdésekkel, akkor egy az, hogy tényleg nagyon szívesen segítek, szeretek ilyesmiről beszélgetni (főleg ha még a gyógyszerésznek tanuló spancikám is dolgozik, aki hasonlóan rá van menve a témára), kettő, hogy kábé kettő darab krémet fogok tudni mutatni a kínálatból, amit tiszta lelkiismerettel használatra is ajánlok. Másrészt nem vagyok szakértő és öt perc beszélgetés nem elég arra, hogy felmérje az ember az arcápolási rutinotokat, engem csak érdekel a téma, és próbálom alapvető irányokba terelni a népeket. Szeretem kicsit olyan általános népművelőnek tartani magam.

Melyik a legjobb? Ultimate instant három agyvérzős kérdésem:DDD Ezt tényleg soha semmilyen körülmények között, mert egyszer már tényleg hókon fogok baszni valakit emiatt. Honnan a faszomból tudjam? Szerintetek mi az összes (száznyolcvanezer) terméket kipróbáljuk, megkóstoljuk, magunkra kenjük, amint kikerül a polcra? Még ha kurva sokat keresnék sem. Erre való a krémmánia, köszönöm.

Bontogatás. Igen, értem én, hogy kurva nehéz megállni, mindenki mindent ki akar próbálni, mielőtt pénzt ad rá, de ne már, könyörgöm. És általában ezek a bontogató emberek azok, akik kiverik a balhét, ha valamit már előttük kinyomkodtak és véletlenül pont azt veszik le a polcról. Végtelenül proli dolog, ti sem akartok mondjuk olyan rúzst venni, amit előtte már felkent valaki a szájára. Igen, nagyon sok mindenből nincs teszter, engem is zavar, de ha képviselők vagy forgalmazók nem hoznak vagy küldenek, akkor sajnos ez van. Megint csak krémmánia, ha pedig így sem vagytok biztosak a dolgotokban, nem kell megvenni.

Kiborul, eltörik, elejtitek, meggondoljátok magatokat. Rengetegszer futunk bele abba, hogy az alul kinyomós termékeket befolyatják a polcba, az meg nagy vígan álldogál ott nap végéig, mert mondjuk csak akkor vesszük észre, ha előreigazítunk. Megint végtelenül proli dolog ez esetben nem szólni, mert higgyétek el, sokkal kevésbé leszek mérges, ha ott helyben tudjuk orvosolni a problémát és két perc alatt feltakarítom, mintha egy egésznapos, odaszáradt valamit kell kivakarni a polcból. A meggondoltátok magatokat dolgokat pedig ne díszítsétek ki az üzlet jobbnál jobb helyeire (gondolavégek és a schütték a legnépszerűbbek ilyen szempontból), hanem mondjuk vigyétek le a kasszához és adjátok oda fizetés előtt a kollégának, ő bedobja a visszaáru közé, este meg felvisszük. Tök egyszerű.

Hogyan ne álljatok meg a dollik mellett/előtt/bárhol, ahol gecire nincs hely. Valószínűleg nem kevés árut fogunk tölteni meg forgatni, és alapjárat probléma szokott lenni, hogy a népek lazán bekempelnek valahova a gondolavégre állított dolli mellé, emiatt meg lehetetlen elférni - főleg ha még motyóval is felpakoljuk magunkat. Általában nem is szólok nekik, inkább futok egy kört a sor körül, és megyek a másik oldalról (igen, halál komolyan, kilométerhiányom van). Ha megkérünk titeket, hogy kettőt lépjetek arrébb, elhihetitek, hogy nem basztatásból tesszük. Ugyanitt vannak teljesen korrekt vásárlók, akik észreveszik magukat és elengednek. (Mondjuk a mi üzletünkben alapjárat nincs sok hely, tény és való.)

Ne túrkáljatok a ládákban!! Én elég ocd-sen pakolok, ha abba belenyúl valaki, akkor megint agyvérzést kapok:D Meg úgy alapjárat se, légyszi, a cuccok kilencvennyolc százaléka kint van a polcon is. Inkább kérdezzétek meg, hol van (legalább megspóroljátok a mennyibe kerül kérdést).

Tartsuk tiszteletben egymás idegi meg mentális állapotát. Gondolok itt arra, hogy bőven lesznek külföldiek is, ők is tudnak faszságokat kérdezni, tőlük is elkattanunk néhanapján, ha erre még ti is rájöttök faszságokkal, akkor be is utaltathatjuk magunkat az egyik pszichiátriára hétfőtől:D Értelmes kérdéseket, türelmet, toleranciát egymás felé, köszi. Én sem harapom le egyből senki fejét (csak ha már hetedjére is odajön ugyanazzal az agymenéssel).

Eladótól kérdezzetek. Jobb esetben tele leszünk diákokkal, akik kasszában fognak állni, de azért, mert ők ott állnak, nem biztos, hogy mindenre tudnak is válaszolni. Én is diákból lettem részmunkaidős, de le tudtam volna lőni magam, amikor olyan üzlet szortimentjéről érdeklődtek nálam, ahol kábé kétszer kasszáztam. Tisztelet a kivételnek, mert vannak tényleg nagyon jól felkészült diákok, akik sokat járnak hozzánk és tényleg tudják, miholmerre. De első körben azért hesszelünk mi az üzletben, hogy ne őket zaklassátok ilyenekkel. Másrészt egy kérdésért ne álljatok sorba, a kasszához meg végképp ne tolakodjatok oda, ha nem vagytok biztosak valamiben.

Hova tegyem a kosaram? Nagyon egyszerű a válasz: ha éppen fizetsz, nyugodtan felteheted nekünk a pultra (kivétel a nagy húzós narancssárgát, mert azt ha megdöglök sem érem fel a százhatvan centimmel:D), távozáskor pedig a melletted lévő kis gurulós aljba. Ugyanitt légyszi, ne borítsátok ki a kosár tartalmát a pultra (vannak olyan emberek, akik ezt állandóan be akarják nálam játszani és megsértődnek, amikor szólok, hogy ne már, pls), mert senki nem fog elférni és egy nagy káosz lesz az egész. Ha pedig még vásárolgattok, vigyétek magatokkal. Tudom, nehéz, megpakoljátok cuccal, de ha otthagyjátok valahol, szemrebbenés nélkül visszapakoljuk a polcra egy idő után. (Mondjuk én az ilyen gazdátlan kosaraknak szoktam hagyni másfél-két órát (igen, volt, aki ekkora időtávlatból kereste rajtunk a motyóját), addig arrébb rugdosom, hogy ne legyen útban. Múltkor meg pont egy néni verte ki nálam a balhét, hova lett a kosara, amit már vagy húsz perce otthagyott valami gondolavégen kábé kettő darab cuccal. Nem akartam neki mondani, hogy a kolléganőm pont az előbb vitte el a kosarát, mert már nem bírtuk nézni. Meg honnan a picsából tudjuk, hogy az övé:DD)

Hogyan is kell beszélni velünk? Első körben azt mondanám, hogy ugyanúgy, mint ahogy bármelyik másik embertársatokkal tennétek: köszönjetek, mert én is szoktam köszönni, másrészt így teljesen egyértelmű, hogy kihez beszéltek. Ne az üzlet másik feléből kiabáljatok, hogy excuse me, mert akkor kapásból menekülök (meg konkrétan mindenki más is). De ne is legyetek olyanok, mint a creepy néni, aki tíz perc alatt legalább háromszor okozott szívrohamot azzal, hogy minden egyes alkalommal a vállam felett áthajolva suttogott a fülembe, miközben építettük át a szezont és teljesen belemerültem. Ezt tényleg ne, geci para:DD A lényeg, hogy köszönjetek és gyertek oda hozzánk, ne kiabáljatok fél kilométerről. És az már csak a hab a tortán lenne, ha pont nem akkor szólítotok le, amikor tele van a kezünk minden szarral vagy éppenséggel át- vagy beépítünk valamit. Tudom, honnan tudjátok, mennyi időt is vesz valami igénybe, de ha pakolunk, akkor általában tíz méteres körzetben szoktunk fel-alá rohangálni. Jaigen, várjátok már meg, légyszi, amíg befejezem a mondandómat egy vásárlóhoz, értem én, hogy nagyon fontos meg nagyon sürgős, de ez a másik felé is tahóság, nemcsak felém.

Tolerancia. A végére nincs más policy-m ezen kívül. A minimális tiszteletet adjuk már meg egymásnak, és tudom, hogy kurva sokan lesznek meg mindenkinek egyszerre kell minden, de semmi értelme a következő atomháborúig kitartó készleteket felhalmozni valamiből csak azért, mert olcsóbb. És ha egy olyan kérésem lehet, hogy kicsit gondoljatok bele a mi helyzetünkbe is: lesz áruszállítás menet közben, amikor a legtöbben négykor kelünk, hogy beérjünk hatra, háromig vagyunk, bőven van bunkó vásárló, akiket ez idő alatt el kell viselni. Vagy a másik verzió, amikor valaki hosszúzni fog (fél tíztől fél tízig), képzelhetitek, mennyire le leszünk jőve az életről a nap végére. És én most nem sajnáltatni akarom magunkat, mert tudom, hogy ha valaki ebben egy minimál szintű örömet sem lel, az nem dolgozik nálunk. Szóval akikkel találkozni fogtok a mi üzletünkben, mind szeretik valamilyen szinten csinálni ezt az egészet, és ez alatt a pár nap alatt sem szeretném elveszteni a lelkesedésemet. Remélem, mindenki érti, mire gondolok:D

Plusz egynek pedig nézzetek Fight Clubot, nekem az az alfa és az omega fogyasztói társadalom szempontjából, és elmélkedjetek egy kicsit rajta. És nemcsak a fogyasztás a lényeg, hanem az egész generáció válsága mindenféle aspektusból, mit mond Palahniuk az igazi értékekről, a társadalmi konvenciók közötti vegetálásról meg mindenről. The things you own end up owning you.

Köszöntem a figyelmet, remélem, mindenki tud venni mindent, amit szeretne, a kuponos újságot cipeljétek magatokkal, hátha menet közben eszetekbe jut valami vagy alapjárat el is felejtettétek volna, legyetek tekintettel egymásra meg azokra is, akik kereskedelemben dolgoznak.
Jaigen, és egy nagyon király videót még kaptok a végére.